Sziasztok!
Nemrég volt szerencsém bevásárolni egyszerre öt könyvet az Alexandrában és ezek egyike a már rég áhított Agatha Christie köny volt. Egyik barátnőm ajánlotta, mondván szerinte "ez a krimi volt a legagyafúrtabb". Rajta kívül is sokan ajánlották, így megvettem, most pedig már a kritikát írom róla.
Jó olvasást, Tiszián
Agatha Christie: Death in the clouds
Halál a felhők között
Beszállás! A Prometheus utasszállító repülőgép rögtön indul Párizsból Croydonba! Huszonegy utas és két légiutas-kísérő elfoglalja a helyét, és a gép a magasba emelkedik. Két kabinjából a hátsóban vegyes társaság gyűlik össze: angol fodrász kislány, francia régészek, angol fogorvos, két arisztokrata hölgy, francia öregasszony – és egy nagy bajszú kis belga. A második ülésen az ebéd utáni kávé mellett elszunyókál az öregasszony. A kilencedik ülésen szenved a kis belga. Az ötödik és hatodik ülésen vitatkozik a két régész. A tizenkettedik ülésen a fogorvos udvarolni próbál a tizenhatodik ülésen a fodrászlánynak. A légiutas-kísérők fel-alá rohangálnak. Egy darázs döng, majd „csatt!”, lecsapja valaki. A második ülésen – csak nincs valami baj? Feje félrebillen… nem mozdul…
Micsoda szerencse, hogy a kilencedik ülésen a kis belga azonnal magához tér, amint földet ér a gép. Poirot életében először gyanúsítottként kezdi a nyomozást, de szerencsére nem úgy fejezi be.
***
A történetet már a fülszöveg alapján megismerhetjük: összesen huszonegyen (meg a két légiutas-kísérő férfi) tartózkodnak a repülőn. A légiutas-kísérők felszolgálják az ételt, nem figyelnek, rohannak a székek közt, míg a második ülésen egy tehetős, gazdag hölgy elbóbiskol. Mikor a steward elkérné a pénzt az ételért, megbökve a nő vállát azt tapasztalja, hogy az nem ébred fel. Azonnal orvosért kiált, és szerencsére utazik is egy orvos a fedélzeten, azonban a halál pontos beálltát nem tudja meghatározni, így csak annyit állapít meg, hogy a nő szívszélütést szenvedett, ám ekkor Poirot meglát egy szúrásnyomot a nő nyaki ütőerénél. Mindenki azt hiszi, darázs csípte meg, ugyanis az egyik utas az út során le is csapott egyet. Azonban Poirot talál a földön egy mérgezett nyilat, amit afrikai fúvócsövekből szoktak kilőni. Mikor földet érnek, az odarendelt halottkém is megállapítja, hogy nem véletlen baleset volt, hanem valóban egy mérgezett kis tű okozta a hölgy halálát, azaz gyilkosság történt, így Poirot azonnal elkezdi a nyomozást, bár először bizonyos okok miatt (spoiler: a kis belga ülése mögött találnak egy fúvócsövet, és mindenki azt hiszi, hogy ő lőtte le vele a nőt, de természetesen nem ő volt) őt gyanúsítják.
Igazi zártszoba-rejtéllyel állunk szemben, csak nem szoba, hanem egy repülőgép a helyszín. Régész van a gépen, mindjárt kettő is, fontos az ártatlanok védelme, mint Agatha annyi más könyvében is, és mint mindig, egy jelentéktelennek tűnő szereplő a gyilkos. Nagyszerű kis könyv, vannak benne olyan részek, amiknél egy kicsit leül a történet, de alapjában véve egy kellemes ritmusú, csavaros krimi, a végén pedig kifejezetten felgyorsul. A gyilkosra elég hamar rájöttem, és abból is sok mindenre, hogy hogy történhetett a gyilkosság, de nem mindenre. Végig élveztem a nyomozást, Poirot hozta a formáját (nem tudta megállni, hogy ne játsszon megint kerítőt^^), aprólékos volt, és a humor sem hiányzott.
Engem egyszerűen lenyűgöz Agatha Christie gondolkodásmódja és az az írói zsenialitás, ami a műveit a bűnügyi irodalom egyik legnagyobb teljesítményévé teszi. Csak magamat tudom ismételni: AC örök. Hiába olvasom akármelyik könyvét sokadjára, vagy csak előszörre, nem lehet megunni.
Összességében nem tenném a legerősebb regények közé, de azért tisztesen helyt állt ez is.
Bár elég jókat mondtam róla, ennek ellenére sajnos nem érte el az öt pontot sem. Talán mert kissé nagyok voltak az elvárásaim a könyvvel szemben, miután elolvastam a Tíz kicsi négert, talán azért, mert az írónő szerintem többet tud.
4 pont
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése