Még ki sem hevertem a nyári friss olvasmányélményeimet (amiből, valljuk be, nem kevés volt) és máris itt van anyukám születésnapja, ami két okból is nehéz dió: a) imádja a történelmi műveket, amikhez én kicsit sem értek, s nem is rajongok értük és b) ő ezek terén nagyon válogatós - odafigyel az író stílusára, hogy mennyi valóságalapja van a történetnek, és a mű nyelvzetének is meg kell felelnie számára. Így tehát nem egyszerű választani neki és mindig sok energiámba telik. Most viszont, gondoltam, összekötöm a kellemest a hasznossal, és az átolvasott fülszövegek és címek alapján összeállítok egy kis listát, amiben bemutatom a könyveket, amikbe az ajándék kiválasztása során belefutottam.
Szeretettel, Tiszián
...............................
Történelmi szemezgető
Böszörmény Gyula: Szer'usz világ
Antonio Caprarica: Diana utolsó nyara
Szőcs Henriette: A Kizil Elma háremének titka
Tehát, ahogyan említettem is, anyukámnak nem egyszerű választani, mert több dolgot is megválogat a könyveiben, így általában módszeresen és sok szempontot figyelembe véve szoktam átnyálazni a különböző könyvesboltok és kritika írással foglalkozó weboldalak kínálatát. Általában először megnézem mi volt a legutolsó, amit olvasott, megnézem Moly-on ennek a könyvnek a címkéit, illetve az oldal által ajánlott hasonló könyvek listáját. Néha írok egy-egy karcot a Mit olvassak? zónába (még mindig Moly-on), amiben a molyok segítségét kérem, hogy segítsenek megtalálni a legmegfelelőbb könyvet. Aztán csinálok egy polcot a választott könyveknek, amiket felhelyezek rá, és elkezdődhet a végtelennek tűnő fülszöveg-, majd kritika-olvasás, borítónézegetés. Ha ezután sikerült eldöntenem, melyik könyvet választom, akkor mérlegelem, hogy e-könyv formátumban, vagy nyomtatott könyvként vegyem meg, majd árban is kiválasztom a legolcsóbb üzletet és végül megveszem.
Az idei hosszú, fáradalmas rostáláson átment könyvek (mind történelmi témájú):
1901. márciusa. Ambrózy Richárd bárót meglőtték. A Rókus kórház magánkórtermében élet és halál közt lebegő hírneves budapesti magánzó detektív mellett fiatal hitvese, Hangay Mili őrködik egészen addig, míg egy nap rá nem ront a rendőrség, hogy gyilkosság vádjával letartóztassa.
Ambrózy báró tehát „dögrováson”, a neje vizsgálati fogságban van, így látszólag senki sincs, aki a fiatal házaspárra zúduló, rémálomhoz hasonlatos cselszövés háttere után kutakodjék. Senki, csupán a kis Mück Mári, a cserfes tabáni zsebtolvajlányból lett „társaskodónő” és cseppet sem „komor” komorna, aki a maga szélütött módján kezd a nyomozásba, melynek során magával a véres kezű Pesztonkával, a századforduló Budapestjének legrettegettebb bűnözőjével találja szemben magát.
A rendkívül népszerű Ambrózy báró esetei című sorozat legújabb kötete bő humorral, meghökkentő fordulatokkal, számos valóban élt szereplővel és valós eseménnyel ízesített, kalandos időutazást kínál olvasóinak a korabeli Budapest legközepébe és főleg annak alvilágába.
Csak boldog akart lenni.
Eleinte minden oka megvolt rá: szerelmi házassággal bekerült a királyi családba, élvezte az azzal járó előnyöket, a bokacsattogtatást, a magánrepülőt, a különvonatot, a luxust – és a kitüntető figyelmet. A sajtóét is! Ő lett a monarchia legnépszerűbb márkája, „a szívek hercegnéje”, a divatikon, a szépség és az érzékenység, az empátia jelképe. A leendő király anyja.
Aztán csalódnia kellett. Ott érte a csapás, ahol a legjobban tud fájni: a szívén.
1996. augusztus 28-án Diana már nem királyi fenség, hivatalosan is elvált. A válása után azonban ugyanúgy érdekelte az embereket – vagy talán még inkább –, hogy mit csinál, kit szeret, milyen ruhát visel, hol nyaral ez a megcsalt, boldogtalan fiatalasszony.
Antonio Caprarica – húsz évvel a tragédia után – Diana életének utolsó szakaszát eleveníti fel. Az olasz szerző külföldi tudósítóként sokáig élt Londonban, több könyvet írt a Windsorokról. Azon a nyáron, amely Diana és utolsó szerelme, Dodi Fayed életét követelte, ő is a Smaragd-parton nyaralt, ahol ők, látta, milyen küzdelmet vív a személyzet a paparazzók serege ellen, hogy ezt a két embert, ha csak percekre is, békén hagyják. Megértette, mit jelent az a talán cinikusan hangzó kijelentés, hogy „Az élő Diana a címlapon a dupláját érte minden más címlapnál. A halott Diana a duplájának a dupláját éri.”
Ez a barátnők, szemtanúk, testőrök, kuruzslók visszaemlékezése nyomán, hatósági vizsgálatok alapján rekonstruált történet amilyen szép, olyan szomorú. A boldogság romjait hordja össze.
1686. A több mint százötven éve tartó magyarországi török uralom a végéhez közeledik. Abdurrahmann pasa már igen idős. Utódja nincs. Egyetlen fiát a pestis ragadta el egy hadjárat során. Fatima, a hárem első asszonya ezt soha nem tudja megbocsátani a fényességes szultán budai helytartójának. De vajon miért betegednek meg, majd tűnnek el Abdurrahmann háreméből a lányok? Mit keres az udvarban időről időre a füvesasszony? Vajon megbocsátható, ha ilyen körülmények között egy fiatal háremhölgy teherbe esik a pasától? Ki kapja a selyemzsinórt? Hogy boldogul a hárem nyugalmát és biztonságát ismerő Aisa szabad nőként? Hogy kerül Batthyány Ádám gróf egy hamvas ifjú hölgy hálószobájába? Vajon Abdurrahmann túlélte utolsónak hitt hadjáratát? Mi lesz az utódlással? Vajon mi úszik a Dunában?
Szőcs Henriette A török brigadéros című regénytrilógiájának első részében egy izgalmakkal teli kalandos utazáson vehetünk részt a Szulejmán által alapított, ám ekkor már hanyatlásnak indult Oszmán Birodalomban. Mindeközben megtudhatjuk, milyen volt egy korabeli szabadrablás, hogy válhatott valaki rabszolgává, illetve milyen fondorlatok árán lehetett túlélni egy lehetetlennek tűnő küldetést.
Phyllis T. Smith: Én, Livia
Történet egy lányról, aki később Augustus császár felesége lett.
Majd a Római Birodalom legnagyobb hatalmú asszonya.
Livia Drusilla tizennégy éves korában kihallgatja apját és annak arisztokrata társait, akik éppen a Julius Caesar elleni merényletet tervezik. A fiatal lány éles eszű bizalmassá és apja legfőbb politikai fegyverévé válik. Vonakodva ugyan, de előnyös házasságot köt Caesar hadseregének egyik parancsnokával. Anyjától azt tanulja, egy nő is lehet hatással a közügyekre, és folyamatosan próbálja észben tartani, hogy bár kiváló érzékkel látja át a római szenátus intrikáit, mindig türelmesnek és gyakorlatiasnak kell maradnia.
De a türelemről és a ravaszságról azonnal megfeledkezik, amikor találkozik Caesar fogadott fiával és örökösével, Octavianusszal. A mindössze tizennyolc éves férfi nagy hatalma ellenére szerénynek mutatkozik, és megigézi Liviát, az újdonsült feleséget. Octavianus vagyona és befolyása egyre nő, így Livia családjának szörnyű veszéllyel kell szembenéznie. A lány éles eszét és szívét követve súlyos választásra kényszerül, melynek eredményeként nagyobb befolyása lesz Rómára, mint azt valaha is gondolta volna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése